A kiállítás, Cseke Szilárd olyan munkáit mutatja be, amelyekben más-más megfontolások alapján, de műveiben egységesen szerepet szán a véletlennek. Azaz nem véli úgy, hogy a róla levált festményei teljes mértékben képviseli őt magát, annak megfelelően, ahogyan uralni akarná a műveit. Más korszak és más művészfelfogás ez, mint ami az absztrakt expresszionizmus évtizedeiben bevett volt.

Cseke Szilárd – akinek munkásságában a radikális újrakezdés tűnik meghatározó mozzanatnak – az irányítható véletlen kérdését veti fel, amúgy akcióművészetként is érthető munkáin. Az ő képei tehát a szó szoros és átvitt értelmében lenyomatok. Vászonra hajított labdák nyomaiból összeálló képei, a befőttesgumik nyomai egy absztrakt felületen, mind a nézők zavarba ejtésére szolgálnak. A zavarba hozás nem új idea, legkésőbb Duchamp óta érvényes módszer. Csakhogy Cseke nem fogalmakkal, lefordítható, egyértelmű átváltozásokkal dolgozik, azaz nem olyan egyszerűen hatásos, amit csinál, mint a giccs apoteózisa vagy a halott élőlények bemutatásának pszeudo action gratuit-je, azaz Jeff Koonstól Damien Hirstig tartó módszertan. Cseke a saját, láthatatlanná lett képei lenyomatát állítja ki. A pillanatnak bizonyult, lezárult idő nyomában járva megállunk egy kép előtt, amelynek „eredetije” már rég nincs meg. Az a művészet ez, amely nem a fogalmakat használja a műalkotások kritikájára, hanem magukat a műveket. 

A véletlent meghívni alkotótársnak: olyan eljárás, amely szerénységre inti a látogatókat. A művészet nagy, de nem sérthetetlen. Állandósága, illékonysága egyaránt az egymásra torlódott politikai, szociológiai tényezőknek köszönhető. Nincs immanens esztétika és művészettörténet, egyetlen nagy elbeszélés, amelyben a művek és kritikusok, terek és idők közti párbeszéd magától értetődő lenne. Igazán tanulságos olyan műveket látni, pontosan felépített rendben, amelyek egyben intelmek. A modern művészet nagy diadala: Malevics fekete négyzetét fétisként, Mona Lisaként néző látogatók százezrei a MoMA-ban. A legcsodásabb, és komikusabb zarándoklat, ami persze a kiválasztottaknak jut. 

A véletlen kihasználásának eredménye azonban demokratikus és magas kultúra találkozásának ígéretes lehetősége. És ez a különbség a mai nap és az elkövetkező évek egyik legfontosabb esztétikai paradigmaváltásának tűnik. 

Részlet György Péter írásából
Konceptuális Galéria, Kockadobás, ÉLET ÉS IRODALOM MŰBÍRÁLAT - TÁRLAT - LXII. évfolyam, 47. szám, 2018. november 23

Kiállítás megnyitó: 2019. április 24.

Kiállítás: 2019. április 25. - június 30.
Helyszín: IFA Gallery
Rue Saint-Georges 24, 1050 Ixelles
Tel.: +32 485 71 98 51
Mail.:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
P.-Sz., 2-7pm
További információ

Cseke Szilárd, az 56. Velencei Biennále magyar kiállítójának munkáiból nyílik kiállítás a brüsszeli IFA Galériában. Cseke Szilárd a magyar kortárs művész világ elismert képviselője. Sokoldalú munkásságában szerepelnek mozgó szobrok, képes forgatókönyvek és konceptuális festmények. Mobil objektjei olyan minimál rendszerek, amelyek talált tárgyakból állnak össze. Ezek a tárgyak eredendően rendelkeznek már valamilyen jelentéssel, amelyet leginkább ipari jellegük, illetve mint a fogyasztói társadalom mindennapi eszközei, funkciójuk határoz meg. A kiállító térben ezek a tárgyak a mű építőelemeivé válnak, s mikor újra mozgásba jönnek egyben át is értelmeződnek – eredeti jelentésükből kifordulva olyan mechanizmusokra utalnak, amelyek a társadalom hátterében működve meghatározzák civilizációnkat. A művész interaktív installációi szabad értelmezést engednek a látogatóknak, és magyarázat helyett helyzeteket kínálnak.

Időpont: 2019. Április 27. 19:30

A Balkan Trafik! ezúttal 13. alkalommal kerül megrendezésre Brüsszelben, április 24-28 között. Most először két helyszín is (BOZAR & VK concerts) részt vesz a délkelet-európai országok kultúráját ünneplő fesztiválon. Sokszínű programjában, amibe beletartozik többek között a zene, a film és a színház is, ezúttal két magyar vonatkozású együttes is helyet kapott: a magyar Romano Drom és a belga Tcha Limberger Trio, akit a Budapest Gypsy Orchestrával való fellépéseinek köszönhetően már jól ismerhet a magyar közönség.
Jegyek
Program:

Salle M
19:30 – 20:15 : Tcha Limberger
Bővebb infó (angol nyelven): https://tchalimberger.com/about-2/

Hall Horta
22:00 – 22:45 : Romano Drom

Terarken
23:15 – 23:45 : Romano Drom
Bővebb infó: http://romanodrom.eu/a-zenekarrol/

László Endre kiemelkedő hegedűművész, zenész, pedagógus és nevelő volt. Melegszívű személyiségének valamennyi lebilincselő, kapcsolateremtő tulajdonságaira emlékezünk zenepedagógusként és hegedű- és kamarazenekartanárként egyaránt, tanusított páratlan odáadására, szüntelen s fáradthatatlan erőfeszítéseire annak érdekében, hogy növendékeit nemcsak zenei nevelésben részesítse, hanem megossza velük az emberi nevelés s belső feljődés útjait is, és utoljára ám nem utolsó sorban a hegedűvel való szenvedélyes, szinte „fizikai” kapcsolatára. Egy szóval: a zenei nevelés egyedülálló hozzáadott értéke az emberi fejlődés s kiteljesedésben áll ezen ünnepélyes zenei est fókuszában. László Endre ennek páratlan úttörője és megtestesítője. 

Az est sikerét biztosítják László Endre volt diákjai és kiemelkedő művészek: Karácsonyi István, Michael Guttman, Koen Bultynck, Erik Sluys, Katsura Mizumoto, Lakatos Roby. Mindezt egybekötve László Endre és (néhai) Hippolyte Van Den Broecke zongoraművész s ugycsak az aalsti zeneakadémiájának volt tanára a grimbergeni templomban 1994 május 27-én tartott utolsó koncertjükről készült DVD egyes bejátszásainak kivetítésevel.

Műsor
László Endre (DVD) – Kodály Zoltán Adagio
Köszöntő: László András
Köszöntő beszédek:
Christoph D’haese, aalsti polgármester
Chris Selleslagh, grimbergeni polgármester
Dr. Kovács Iván Tamás, magyar nagykövet
Kamiel D’hooghe, A Brüsszeli Királyi Konzervatórium volt igazgatója és Grimbergen orgonistája

Koncert

Aalsti Zeneakadémia:
 - Antonio Vivaldi – concerto 4 hegedűre és basso continuora B Moll, Op. 3/10 (Rv 580)
-  Shinichi Suzuki – 3 népdal (Kortjakje, Lightly Row & Song Of The Wind)
Karácsonyi István – Johannes Brahms 3. szonáta hegdűre és zongorára D Moll, Op. 108
Koen Bultynck – Rebecca Clarke szonáta brácsára és zongorára
Michael Guttman – Johann Sebastian Bach Chaconne

Szünet 

Koncert
László Endre (DVD) – Ernst Bloch Nigun
Erik Sluys & Katsura Mizumoto – Leoš Janáček szonáta hegdűre és zongorára
Erik Sluys & Katsura Mizumoto Maurice Ravel Tzigane
Lakatos Roby & Együttese
László Endre (DVD) – Bartók Béla Román népi táncok

Fogadás

További információ 

Online jegyvásárlás

Időpont: 2019. április 29. - május 25.

Pusker Júlia azon 71 tehetséges fiatal hegedűművész egyike, akiket beválasztottak a 2019-es Erzsébet Királyné Zenei Versenyre.

A 172 jelentkező közül 49 nő és 22 férfi került kiválasztásra, akik összesen 20 nemzetiséget képviselnek.

A 2019-es verseny hegedűművészeinek listája

Résztvevő országok listája (pdf formátumban)

A 18 és 30 év közötti művészek számára az Erzsébet Királyné Zenei Verseny egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy közelebb kerüljenek egy nemzetközi karrier eléréséhez. A közvélemény és a média kiemelt figyelmének köszönhetően nem csak Belgiumban, hanem világszerte is egycsapásra ismerté válhatnak a résztvevő művészek.

A nagy tekintélyben álló zsűri kiválasztja azokat a kiváló művészeket, akik között 128500 eurót osztanak szét. Az első díjnyertes abban a megtiszteltetésben részesül, hogy négy éven keresztül játszhat az 1708-as 'Huggins' Stradivarius-on a Nippon Zenei Alapítvány jóvoltából, mely átadására az Erzsébet Királynő Zenei Kápolnában tartandó díjátadón kerül sor.

Program: Flagey

Az első nyilvános fordulóban (április 29-től május 4-ig) a jelöltek egy-egy szóló vagy zongorakísérettel előadott produkciót mutatnak be. A középdöntőben (május 6-tól május 11-ig) egy Mozart koncertet kísér a Vallon Királyi Kamarazenekar és Jean-Jacques Kantorow, valamint a 24 középdöntős előadja a belga zeneszerző, Bram Van Camp által írt kötelező szólódarabot.

Program: BOZAR Képzőművészeti Központ

Az utolsó forduló előtt (május 20-tól 25-ig) a 12 döntős az Erzsébet Királynő Zenei Kápolnájában egy héten keresztül külső segítség nélkül gyakorolják a finn zeneszerző, Kimmo Hakola kifejezetten erre a versenyre készített zeneművét. A döntőben mindenki az előírt darabot, valamint egy választott zeneműt ad elő, amelyben a Belga Nemzeti Zenekar kíséri őket Hugh Wolff zenei igazgató vezénylésével.

További információ a versenyről ITT

Időpont: 2019. Április 29. 19:00
Regisztráció

Szilasi László 1964. január 1-én született Békéscsabán, általános- és középiskolai tanulmányait itt végezte. Magyar irodalom–régi magyar irodalom–összehasonlító irodalomtudomány szakon végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, 1989-ben. Irodalomtörténész, kritikus, esszéista, prózaíró munkássága is ismert, bár az utóbbi években a prózaírás vált igazán hangsúlyossá. Kutatási területei: régi magyar költészettörténet, XIX. századi magyar regény, kortárs magyar próza. Kanetti Norbert álnéven jelentette meg első elbeszéléseit.

Első hosszabb prózai műve 2000-ben jelent meg (Kész regény, Németh Gáborral), 2010 óta pedig négy regénye látott napvilágot. A legutóbbi, tavaly megjelent Luther kutyái halálos betegségének leküzdéséről szól, és Darvasi László szerint a szerző legmegrázóbb regénye, amelyben ugyanakkor az élet visszahódítását írja meg.

Szilasi László írásait számos díjjal ismerték el; többek között a Déri Tibor-, a Mészöly Miklós- és a Szépíró-díj jutalmazottja.

Regényei:

Kész regény. Gabriely György és Poletti Lénárd levelezését közreadja Németh Gábor és Szilasi László; Filum, Bp., 2000

Szentek hárfája Szentek hárfája (2010) Magvető Könyvkiadó

A harmadik híd. Magánérdekű feljegyzések Foghorn Péter halálának ügyében; Magvető, Bp., 2014

Amíg másokkal voltunk; Magvető, Bp., 2016

Luther kutyái (Oligodendroglioma WHO Grade II: regény); Magvető, Bp., 2018

Díjai:

Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1994)

Bródy Sándor-díj (1995)

Széchenyi professzor ösztöndíj (1999-2002)

Rotary irodalmi díj (2010)

József Attila-díj (2012)

Déry Tibor-díj (2013)

Mészöly Miklós-díj (2015)

Szépíró-díj, 2018

A FIFPL (Liège-i Nemzetközi Krimi Filmfesztivál / Festival Internationale du Film Policier Liège) keretében kerül vetítésre Ujj Mészáros Károly X – A rendszerből törölve c. filmje május 2-án este 9 órakor a Cinéma Palace-ban.

Bővebb info és jegyvásárlás

Éva (Balsai Móni) zseniális rendőr. Meglátja, amit más nem, megérzi, ami fölött minden kollégája elsiklik, ott is észreveszi a bűnt, ahol minden más zsaru legfeljebb balesetet sejt. Neki tűnik fel az is, hogy a Budapesten rövid időn belül elkövetett jó néhány öngyilkosság között összefüggés lehet.

Ám Éva rég nem nyomoz. A magánnyal és a félelmeivel küzd, képtelen részt venni a fővárosi rendőrség munkájában, és kamaszodó, saját problémáival küszködő lányával sem találja meg a hangot.
A város választások előtt áll. Az utcákon eluralkodik a káosz. Vandálok, tüntetők, anarchisták teszik lehetetlenné a békés életet – az egyenruhások nem érnek rá egy kétséges, bizonyíthatatlan üggyel foglalkozni.
Csakhogy felkerül a központba egy új tiszt. Péter (Schmied Zoltán) más, mint a többiek, felfedezi kolléganője különleges tehetségét… és meglátja benne a nőt is. Együtt erednek a mindeddig felderítetlen esetek nyomába: egyre jobban belekeverednek egy szövevényes, félelmetes bűncselekmény-sorozatba, amelynek gyökerei messzire vezetnek.

A Liza, a rókatündér író-rendezőjének (Ujj Mészáros Károly) és főszereplőjének (Balsai Móni) új, közös filmje, különleges látványvilágú, erős hangulatú, hátborzongató thriller, a műfaj kivételes és emlékezetes darabja. A filmben nagyszerű színészek szerepelnek, köztük Molnár Áron, Kulka János, Básti Juli, Szirtes Ági, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Schneider Zoltán, Olasz Renátó és Szabó Győző. 

ELŐZETES

Long Time No See! a Théâtre Marni-ban, a D Festival keretein belül

Simkó Beatrix (HU) / Jenna Jalonen (FI)

30’

2019. Május 3. 21:15

2019. Május 4. 21:15

Előzetes

Jegyvásárlás

Beatrix és Jenna mindketten elszigetelt európai országokban születtek. Ugyanannyi izmuk és csontjuk van. Örökmozgók, akrobatikusak, jól érzik magukat a gőzben és a vízben. Egy szőke, egy barna. Egy északi-, egy közép-európai. Szinte testvérek. De nem egészen.

A Long Time No See! egy afféle kutatási projekt a közös gyökerekről és elszigeteltségről, a társadalmi hasonlóságokról és különbségekről, a szavak és a metakommunikáció jelentéséről, a megértésről és a félreértésről, a közelségről és a távolságról, a testvéri és a rokoni kötelékekről. Egy Brüsszelben élő finn és eg Hamburgban élő magyar fiatal művész előadása, amely két, korábban rokonságban álló kultúra ismerős (és ismeretlen) aspektusait vizsgálja.

Az előadás a Festival d’Avignon és az AEROWAVES Spring Forward twenty19 hivatalos programjának részét képezi.

Koncepció, koreográfia, értelmezés Simkó Beatrix, Jenna Jalonen / Hang, zene Gryllus Ábris / Szöveg Vinnai András / Díszlet, fotó, video Dömölky Dániel / Jelmez Kasa Emese / Fények Dömölky Dániel / Produkciómenedzser Kovács Andrea / / Let it Be ! art agency

Megnyitó: 2019. május 9. 18 óra

Kiállítás: 2019. május 10. - július 15. - Balassi Intézet

Határtalan irodalom

A kiállítás a Közép-Európai Kulturális Platform (PCCE) keretében kerül megrendezésre.

 „Ötven kép. Ötven alkotó arcképe abból a több mint kétszázból, akiknél az évekig tartó, sok ezer kilométeres, határokon átívelő gyűjtőkörútunk során megfordultunk. Írók, költők, műfordítók, akiket a történelem vihara sodort emigrációba vagy éppenséggel maradtak egy helyben, de a sors szeszélye folytán egyszercsak másik országban találták magukat. Így vagy úgy, bármilyen nyelven születtek is műveik, azok az egyetemes magyar kultúrát gazdagították!”  Kaiser Ottó

Kasier Ottó magyar fotográfus, fotóriporter, vezető szerkesztő. Érettségi után portréfényképezést tanult, majd fotóillusztrátorként kezdett dolgozni. Később számos magyar hetilap és magazin munkatársa lett. Mint fotográfus, a magyar kultúrával, népművészettel, építészeti és tárgyi emlékekkel foglalkozik. Több ezer helyszínt és több száz, közel 250 alkotót keresett fel, s mindemellett körülbelül 40 fotóalbumot publikált. Látogatott országok közé tartozik: Anglia, Ausztria, Bosznia, Hollandia, Horvátország, Írország, Norvégia, Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Skócia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna. Az európai országokon kívül Kanada, USA, Kuba, Nicaragua, Irán, Szicília, Oroszország, Örményország, Csehország is a munkaterületei közé tartozik. Kaiser Ottó számos díjjal büszkélkedhet, többet között a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt díjjal. 

Regisztráció

A Balassi Jazz Klub házigazdája, Zsári Tamás szaxofonos a klubok alkalmával kiemelkedő magyar és belga zenészeket hív meg vendégművészként kvartetjébe. A mostani koncerten Nagy Balázs szaxofonművészt hallhatjuk.

Regisztráció 

Zsári Tamás (szaxofon) Budapesten született, diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte. Diploma után az Egyesült Államokba költözött , majd ott élt 3 évig. 2001-ben elfogadta a Budapest Jazz Orchestra meghívását és csatlakozott a zenekarhoz. Alapító tagja a Modern Art Orchestra-nak. Olyan, nemzetközileg elismert, neves zenészekkel játszott együtt, mint Bob Mintzer, Peter Erskine, illetve Dave Liebman, Zenekarával saját szerzeményeit is játssza, több fesztiválon is fellépett Magyarországon, illetve Európában. Zsári Tamás jelenleg Brüsszelben él.

Bart De Nolf (nagybőgő) 1965-ben született Bruggében, Belgiumban. Diplomáját Gentben, a Királyi Zeneakadémia nagybőgő szakán szerezte 1987-ben. 1988 óta tanít a genti és a brüsszeli Királyi Zeneakadémián. 1986 óta tagja a BRT Jazz Orchestrának. Különböző pop zenekarok és előadók társaként, illetve szabadúszó zenészekkel is játszott. 1997 óta állandó tagja volt a Toots Thielemans Qvartettnek, akikkel Európa, valamint a világ számos pontján fellépett.

Bruno Castellucci (dob) a belgiumi Chateletben született. 14 éves korában autodidakta módon kezdett el dobolni. 1962-ben első díjat nyert a dinanti Adolphe Sax Jazz Fesztiválon. 1963 óta tagja az Alex Scorier Jazz kvintettnek. 1970 óta készít felvételeket a világ számos országában. 1974-1981 között a BRT Jazz Orchestra tagja, 1972 óta állandó tagja volt a Toots Thielemans Qvartettnek. 1978 óta az Akkerman zenekar, valamint 1980 óta a Rhythm combination & Brass tagja.

Ladányi Gábor (gitár) Budapesti zenész családban született 1993-ban. A Kőbányai Zeneiskola jazz - gitár szakán, valamint a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola klasszikus gitár szakán szerzett diplomát. A Debrecen Big Band tagjaként számos hazai fesztiválon fellépett, a Budapesti Big Band Fesztiválon Arany Díjat nyert. Jelenleg Brüsszelben él és a brüsszeli Királyi Zeneakadémián folytatja tanulmányait.